Üdvözlet az én weboldalon!

​

June Brawner vagyok, utolsó éves doktori hallgató vagyok. Ezen a tanévben (‘18-’19) elnyertem a Mellon-Council for European Studies ösztöndíját, mely a disszertációm megírásához nyújt segítséget.

 

A doktori projekt 2015-ben kezdtem el. Egy interdiszciplináris és néprajzi projektről van szó, mely a Tokaji borvidékre és Budapestre fókuszál. A 2016-2017-es tanévben a Fulbright Alapítvány segítségével kutathattam Magyarországon. A projekt részeként sok interjút készítettem borászokkal és borszakértőkel, és sok kóstolón vettem részt, amelyek során egyszerre voltam jelen megfigyelőként és résztvevőként.

 

Ezen kívül egy másik projektet is véghezvittem 2015-ben, amelyhez elemeztem az összegyűjtött talajmintákat, és társszerzőként írtam egy cikket a talajtudomány szerepéről a terroir és a mineralitás koncepciójának kialakításában.

 

A disszertációm egyik fejezete arról szól, hogy az idők során hogyan vált védetté a Tokaj-borvidék, hogyan és miért változtak a szabályok (például a földrajzi terület határait illetően). Mi ebben a tudomány szerepe, mi a mindennapi tapasztalat szerepe? Egyik disszertációs fejezet arról szól, hogy a Tokaj borvidék védett, múltkor napjainkig—hogy változott a szabály, a helyi ‘borders’, stb., és miért.

 

A következő fejezet egyszerre szól az autentikusság történetéről és a terroir vagy dűlőmitológia koncepcióiról, és azt a kérdést feszegeti, hogy mi teszi egyedülállóvá a tokaji borokat. Írok arról, hogy a bor nemcsak egy emberi/humán projekt, hanem egy együttműködés a „természet” és a „társadalom” között— és ez a kettő nem különíthető el (élesen) egymástól. Nemes rothadásból marketingre, sok emberi és nem emberi “résztvevők” teremt a terroir termék.

 

A következő kérdés az íz. A phyloxéra előtti tokaji borok nem ugyanazok, mint a mai tokaji borok. Változott a termelés módja, és változtak az ízek —a kommunizmus után is! Jelenleg, az édes bor nem olyan híres, mint a száraz terroir bor. De a történelem miatt a Tokaji terroir már nem olyan híres mint a Tokaji édes bor. Mit jelent az, amit Jung (2014) kérdezett a bolgár borról, azt mondva róla, hogy „ismeretlen terroir” bor?

 

Végül, megvitatok új módja gondolni a politikus-ökológia, vagy “political ecology” (hogy az ember és a politikák, törvény, történelem összejött az ökológiával és a természetes termékben): egy ‘political ecology of taste’ (k.b. ‘íz politikus-ökológiája’).

 

Nagyon köszönöm szépen a sok Tokaji borász, bor profi, és kedves lakói akivel, az ők segítségükkel, a PhD projektem be tudom fejezni!

 

Köszönöm is Anna Veres, akivel tanulok magyarul 2014-tól.